2010. február 18., csütörtök

Koboz

Járok a gyerekekkel Ringatóra, ami egy zenélős-mondókázós foglalkozás elsősorban anyukáknak és kicsi gyerekeiknek. (Noha a Porontyról tudom, hogy ez elég ciki dolog, ui. minek fizetek azért, hogy valaki gyerekdalokat tanítson. Menjek be a könyvtárba, és kölcsönözzek ki mondókáskönyvet. Gondolom írni is autodidakta módon tanult az illető. No de mindegy...) Szóval ringatunk. Én nagyon szeretek énekelni, bár a hangom felér egy elemi csapással. Nagyon szeretem a népdalokat is, amiben csak az a fura, hogy ha más énekli, pl. Palya Bea, akkor a világból futok ki tőle, de énekelni valahogy olyan jó őket. Az utóbbi időben pedig végérvényesen szerelembe estem a moldovai magyar népdalokkal. (Egyébként odavalósi a Tavaszi szél vizet áraszt is.) Részben azért, mert a foglalkozást vezető lány kobozt hozott be, és az valami egészen varázslatos, ahogy szól a koboz és a sok nő énekel együtt. Imádom.

Részletek a kedvenceimből:

"Ki az este béjött vót
kilenc almát hozott vót,
mind a kilenc rohadt vót,
a legény is egy rossz vót."

"Csürgő dió, mogyoró,
a leánynak az való.
Ház tetején döglött ló,
a legénynek az való."

valamint

"Én Istenem, teremtőm,
de beteg a szeretőm
én Istenem gyógyítsd meg
Harmad napra fullaszd meg!"

Hát nem bájos? :D Úgy szeretnék valami fonóba menni, ahol lehetne kézzel munkálkodni és közben ilyeneket dalolászni. És persze valaki... khm... hát kobozolna :D

fotó innen

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Zsófi! Ez a ringató nagyon jól hangzik.
Amikor tanítottam (jaj, de rég volt...) és bébisztitterkedtem én is nagyon szerettem a mondókázást, éneklést. Sokat hallgattuk a Kolompost, az énekesük Benedek Kriszta fantasztikusan bánik a gyerekekkel (neki is van 3) mellette pedagógus. Nagy kedvencünk volt a Zene ovi - ezt énekeljük az oviban sorozat. A leírt mondókák közt szerintem sok a "gagyi", viszont nagyon sokat használtam Szabó Borbála gyűjteményét Mozdulj rá, Mozgással kísért versek és mondókák.
Szép napot, Zsuzsi

Erzsebet írta...

Sajnos a mai gyerekeknek így van lehetőségük daltanulásra. Óvodákban, iskolákban, egyre kevesebb az énekes-zenés foglalkozás. Nekünk még ált. suliban volt az úttörő mozgalom. Nagy súlyt fektettek az éneklésre. Sok dalt tanultunk különböző műfajban. Én a magyar népdalok mellett a Balkán zenéjét is szeretem. Még lánykoromban Pesten táncházbam is jártam. Sajnos nincs jó hangom, így a fiam se élőben hallhatta a gyerekdalokat. A mai óvó- és tanítónők között sok van aki az énekben-zenében tehetségtelen. A fősulikon sem foglalkozhatnak vele komolyan.

heni írta...

Egy olyan fonóba én is elmennék! Ha jó sokan lennénk, no meg még a koboz is, akkor talán nem hallatszana a hangom...mert az enyém is szörnyű! :)

Zsófi írta...

heni, üdv itt :D