A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sehovanemsorolhatós. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sehovanemsorolhatós. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 13., vasárnap

Milyen lélek...

...lakik abban, aki egy éjjel bemászik egy település elektromos kerítésén, találomra betör egy házba, majd miután ott senkit nem talál, addig megy, míg rábukkan egyre, ahol otthon alszik a család. Bemegy, hálóban alvó apának és három hónapos lányának elvágja a torkát. A fürdőből kilépő anyát leszúrja, majd tovább megy, megöl egy 11 éves és egy 4 éves fiút az ágyában. Milyen lélek kell ehhez?
Milyen lehet most a másik három gyereknek, akik túlélték sértetlenül a mészárlást? A 12 éves legidősebbnek, aki egy programról hazaérve rátalált a lemészárolt családjára? A hat éves fiúnak, aki mellett elment a gyilkos, de nem vette észre, hogy a kanapén alszik? A két évesnek, aki még nem is érti, mi történt, és hogy a véletlenen múlott, hogy elkerülte a terrorista figyelmét az ő ágya? A rabbi apjának, aki egy másik faluból utazott életben maradt unokáiért? Annak az őrnek, aki a riasztórendszert leállította, mert azt gondolta, egy állat indította be. Tulajdonképpen nem tévedett, csak ez az állat öt embert küldött a halálba, majd angolosan távozott.
Az izraeli Itamárban a Fogel családnak több, mint a felét kivégezték, pusztán azért mert zsidók voltak, és mert olyan helyen éltek, aminek a palesztinok szerint nem kellene létezni. Nem vagyok bosszúálló típus, de remélem, a szomszédok előbb találnak rá a gyilkos terroristákra, mint a katonák. Ezek a kőkemény, vallásos zsidók pontosan tudják, mit jelent a szemet-szemért elv.
http://www.jpost.com/DiplomacyAndPolitics/Article.aspx?id=211879

2010. január 3., vasárnap

Fondorlatok

Napok óta agyalok agykapacitást nem igénylő tevékenységeim közepette (amúgy posztokat szoktam olyankor fogalmazni, ez egész napokra kitölti a gondolkozásra alkalmas perceket), szóval tekerem az agyam, milyen fondorlatokkal tudnám kideríteni valakinek a nevét, vagy kilétét, anélkül, hogy be kelljen vallanom, hogy ezen mesterkedem. Erre csak a nickjét kellett volna a fészbukba ütni. Hát így legyen fondorlatos az ember...

(amúgy a megoldás megerősítette azt a korábbi tézisemet, miszerint az illető nem is létezik. Kár. Ha létezne, állatira bírnám utálni ;))