Csak ülök

Csak ülök felrakott lábbal a kanapén. A konyhát rendbe tettem, a mosógép, mosogatógép megy. Dina alszik. Csak ülök. És ez nagyon jó, még ha lenne is dolog.

Gratuláció

Állj fel a székre! Hány éves vagy? Honnan jöttél? Itt az ajándék, éééééééééééééééés puszi!
Boldog születésnapot!!!!

Vigasz

Pocsék napom volt, az a fajta, amikor semmi nem úgy történik, ahogy én akarom, és senki nem azt csinálja, amit én akarok. Főleg Dina és én magam jeleskedünk ilyenkor a "nemaztcsinálásban". Estére már nagyon rosszul viseltem magunkat. Így azt tettem, amit egy valamirevaló angol regény magára kicsit is adó vénkisasszonya tanácsolt volna egy hozzám hasonlóan meggyötört fiatalasszonynak: főztem egy jó erős teát (Lady gray. már az illata is olyan békés, vigasztaló, mint egy ölelés), tejjel és sok cukorral. Mellé vajas pirítóst (na jó, vaj ízű margarin...) csináltam. A pirítós már elfogyott, most kortyolgatom a teám végét. Egészen megvigasztalódtam. Tudtak valamit a régi idők angol vénkisasszonyai.

55 éves a mentőszolgálat

Ezelőtt 55 évvel, a világon elsőként indított rohamkocsi-szolgálatot Budapesten az Országos Mentőszolgálat. A Markó utcai Központi Mentőállomás volt az új szolgálat központja. Az elmúlt több, mint fél évszázadban a rohamkocsikon szolgálatot teljesítők nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő munkát végeztek, munkájuk során nem egy újítás született. Mára az országos hálózatban 21 településén 26 rohamkocsi áll éjjel-nappal készenlétben, hogy segíthessen a rászorulókon.

Ennek örömére egész napos eszem-iszom dínomdánom lesz a Városligetben. Gyertek, lesz nínózás is :D

Helyszín:
Városligeti Napozórét

Időpont:
2009. március 29. vasárnap


Program:

10:15Kéklámpás felvonulás
Útvonalterv: Markó utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Alkotmány u. – Parlament – Rakpart – Margit-híd – Margit krt. – Moszkva tér – Krisztina krt. – Attila út – Alagút u. – Clark Ádám tér – Lánchíd – Roosevelt tér – József Attila u. – Andrássy út – Hősök tere – Koós Károly sétány – Városliget

11:30Mentési bemutató
Az 50-es évekbeli korhű mentéstechnikai eszközökkel, egyenruhában, az akkori betegellátási protokollnak megfelelő bemutatót a ma használatos, legkorszerűbb helyszíni betegellátás követi.

11:30 Mentőmúzeum kiállítása, ismerkedés a régi és új rohammentőkkel és felszerelésükkel. Gyermekeknek arcfestés, kézműves játékok, Junior mentőverseny, stb.

13:00Játékos vetélkedő
Az ország különböző pontjairól érkező bajtársak számára játékos vetélkedőt szervezünk. Az első három helyezett csapat személyzete díjazásban részesül.

14:30Fellépő vendégek

Valami fura...

....történt az NG-s képes oldalsávval, és minden frissítésre új képet dob fel. Fura....

Tavasz

ÁPRILY LAJOS: MÁRCIUS

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szived

Kol háolám kulo

Vagyis az egész világ. Az egész világ, egy nagyon keskeny híd; az a lényeg, nem kell félni egyáltalán. Ezt jelenti Dina kedvenc éneke, amit minden nap kell párszor énekelni, azóta, hogy egyszer kínomban nem jutott más dal az eszembe, csak ez. Rengeteget kéri, egy időben szinte folyamatosan ezt daloltam. Most már ritkábban. Például, ha kikap valamiért. Vagy megüti magát, vagy felébred éjjel, lázat kell mérni, orrot kell szívni. Szóval, ha valami bánata van.
Nyilván nem érti a szövegét, akkor se értené, ha magyarul lenne. Mégis ragaszkodik hozzá, elnyugszik tőle, jobban, mint bármi mástól. Örülök, hogy ez a kedvenc éneke. Sokszor öntött már erőt belém, hogy a síró gyerekemnek ezt dünnyögtem. Például ma éjjel, mikor Ávi váratlanul felbukkant mögöttem a fürdőszobában, és ettől én olyan pánikrohamot kaptam, hogy először hisztérikus nevető, majd síró görcsben törtem ki. (Tudom, többet kéne pihennem). Dina persze felébredt a hangzavarra, mellébújtam, és együtt sírdogáltunk kicsit, míg halkan énekeltem neki: Kol háolám kulo geser cár meod, ve háikár lo lefáchet klál.

Itthon-otthon

Állok a kád szélén, pipiskedve-nyújtózva próbálom beakasztani a zuhanyfüggöny szemeit a karnis kampóiba. Ha egy milliméterrel nagyobbak lennének a lyukak, nem volna semmi gond. Így azonban küszködök, mire visszakerül a frissen mosott függöny. Leugrom a kád széléről, és hirtelen megüt, hogy otthon vagyok. A saját otthonomban. Mindig meghat ez a függöny, hogy pont olyan színű, mint a csempe. Mint egy lakberendezős műsorban...

Rengeteg sok idő volt, mire ebben a lakásban otthonomra leltem. 23 évet éltem a szüleim házában, utána egyet albérletben, ahol mindig sötét volt, mert az utcára néző, földszinti lakásba kényelmesen be lehetett látni, így állandóan csukva tartottuk a spalettákat. Őrületesen vágytam ebbe a lakásba, amiről csak lakva derült ki, mennyire nem praktikus hatalmas, egybenyíló és oszthatatlan tereivel. Ám akármennyire vágytam itt élni, mondom, hosszú idő volt, mire otthonom lett.

Végül belaktuk, és a sok apróság, mint a színben passzoló zuhanyfüggöny, otthonná tették a lakást. Olyan dolgok, amik másnak szinte értéktelenek. Mint a wc-papír tartó, amiért lejártam a lábam, mire olyat találtam, amilyet akartam. A kis polc, amin a gyertyatartók állnak, és szintén régi vágyam volt. Vagy épp felbecsülhetetlen eszmei értékkel bírók, mint a nagyszüleim képe az íróasztalom mellett, a falon, vagy Dina játéktartó szekrénye, amit a férjem és az apukám készítettek neki.

Tárgyak csak, és mégis. Konstantin, az óriási plüss orángután - hű társam lassan kilenc éve. A dekupázsolt óra a konyhában, amit én készítettem. A levéltartó szekrényke az előszobában. Az ágyunk fölött bekeretezve lógó házasságlevelünk. Az, hogy helye van a tárgyaknak. A kislétrának a szennyes tartó mellett. A körömvágó ollónak a fürdőszobaszekrény bal felső fiókjában.

A zuhanyfüggöny a helyén van. És én is.

Béla papa

A nagypapámat ma kitüntették Jedlik Ányos díjjal. Nagyon büszkék vagyunk rá :)

Purimi életképek

Purim előtt három nappal, éjjel:
tescos bevásárlás. Veszünk sláchmóneszbe* valókat. A jelmezbevalókról elfeledkezünk. Otthon szerencsésen mindent megtalálunk a nagyszabású jelmezhez (cica lesz a Cicánk). Kreatív.hu, anya-apa jelmezgyárt. Uszkve 10 perc. Ennyit se fogja viselni a Lány.
Purim előtt 2 nappal:
Gyerekpurimi buliba készülünk. Ávi nem, ő motoros kirándulni megy. Kezdetben, mert a szél visszafújja hozzánk. Még indulás előtt rábeszéli Dinát a cicafülek viselésére. A harisnyára varrt cicafarok ellenállást vált ki. Az arcfestés is: kompromisszumot kötünk, anya is kifesti magát cicára, akkor Dinát is lehet. Nagyszerű, imádom magam égetni...
Maga a program feledhető, főleg az ilyen kicsi és gyáva állatkák számára, mint a cicának maszkírozott Dinák. Ellenben a cicajelmez totális siker: az alváshoz se lehet lemosni. Sőt, de erről később. "Dida cica!!!!!"
Később el kell zarándokolnunk a nagymamához, neki is bemutatni a jelmezt.
Purim előtti nap, Eszter böjtje.
Ahha, 10-kor majdnem elájulok, eszem.
A sláchmóneszbe való Hámántáskák palacsintaként folytak szét a sütőben. A francba, a francba, a francba.....
Purim estéje:
"Gyerünk már, lekéssük a megilát!**" "Én számítógépeztem mostanáig????" "Dida cica! Anya cica" "Nem, nem festem ki magam cicának!!!!!!!" Miért mindenki engem szekál????
Még el se kezdték, mikor odaérünk.... Dobogás, kereplőzés, tömeg. Annyi neked, Hámán***!!!!
Dina szőlőlevet ivott, az utcán táncol. Mindig felpörög eszelős mód a szőlőlétől. Anyósomnak jó estéje lesz ;). Mi ugyanis angolosan távozunk a felnőtt buliba.
Útközben megállunk egy éjjelnappalinál tojásért. Pótolni kell vhogy a hámántáskák frontján elszenvedett károkat.
Hosszasan beszélgetek vkivel a maszkos emberekkel kapcsolatos fóbiáiról, miközben körülöttünk örvénylik a jelmezes tömeg. Azaz elordibálunk, a hangerőt a gyomrunkban érezzük.
Mikor hazaérünk nekiugrom a sütésnek: fél kettőre két tonna muffin várja jobb sorát. Közben a robotgépem bemondta az unalmast. Én meg az ájulást, a csomagolás reggelre marad.
Dina nem engedte lemosni a cica arcát, úgy alszik az ágyam végében kuporogva, kifestve.
Purim reggele: "Ávi....indulnod kell....Ávi" "Anya!!! Dida cica!"
Dina pizsamában, cica fülekkel cödókót**** ad. Imádom :)
Csomagok sorakoznak egy rekeszben. Sok színes purimi ajándékcsomag.
Purim száméach!!!


*: sláchmónesz: ajándékcsomag, amit purimkor küldenek egymásnak az emberek. Két féle ételnek és egy italnak kell benne lennie minimum
** megila: Megilát Eszter: Eszter könyve, a purimi történetet írja le, amit az ünnep estéjén és napján meg kell hallgatnia mindenkinek
*** Hámán: Perzsia minisztere, aki meg akarta öletni az összes zsidót. Ehelyett őt akasztották fel, 13 fiával egyetemben. Éljen a perzsa igazságszolgáltatás ;) Amikor Hámán neve elhangziok a felolvasás alatt, az emberek dobognak, kerepelnek, zajt csapnak, hogy még a nevét se halljuk a gonosznak
**** cedókó: cedáká, adomány. Purimkor különösen fontos micva adakozni. Dina nagyon szent kislány, imád a perselybe pénzt dobálni :)

Füstjel2

Mivel többen hiányoltatok, elmesélem, mi újság nálunk ;) Tömören, mert, ha jól hallom, Dina már kifürödte a kádból a kifürdeni valót, a maradék meg jéggé fagyott a feneke alatt :) Igazi jegesmedve, én belefagynék abba a vízbe, amiben ő jól érzi magát.
Szóval elkezdődött a suli. Hát ez rettenet iszonyat vacak, pláne, hogy nagy sumák vagyok. Most pedig derülnek ki a sumákságaim. Rémesen utálom már, szeretnék túl lenni az egészen, de az nem holnap lesz, sajnos.
Mintha újra beindulna a munka is. Hangsúly a minthán.
Dina a betegségből totál megváltozva kevergett ki: pl. eszik, és kevésbé utálja az embereket. Meg szaladgál pl. a játszón, nem csak néz. Ma sétálni voltunk Budán, beleesett egy bokorba, alig tudtam kirángatni. Talpra állítottam, közölte, hogy Dida bám, aztán ment vissza ugyanoda. Határozottan kezd gyerek lenni :) És bemutatkozik (másikon van róla videó is.)
Itt van a tavasz, ez onnan is látszik, hogy Ávi elővette a motort. Lehet újra izgulni. Azért bevallom, nagggggggyon jól néz ki a motoros cuccban ;)
A projektünk....háááát szarakodnak, hogy finom legyek. Egy lépést előre, hármat hátra. Mintha kegyet gyakorolnának, nem bizniszről lenne szó. Ilyen ez a bürokrácia :s
Kaptunk Anyuéktól egy mangót, de kiderült, csak én szeretem. Ettetek már meg egy ültő helyetekben egy egész mangót? Ha nem, akkor nem tudjátok, mi az a gyomorgörcs ;) Azt hittem, belehalok. Fene a mohóságomat :)
Ilyesmik vannak mifelénk. Hát tifelétek?